Beszédírók

kommunikáció - retorika - pr

EGY HASZONTALAN LISTA

2016. július 10. 23:44 - beszédírók

Nem szempont egy főszempont?

Egyre nagyobb botrány kerekedik a Haszon Magazin e héten megjelent (2016.07.07.) 2016/7-8. számának 100 legjobb magyar orvost bemutató listája körül. Van olyan szakorvos, akit beválasztottak a doktorok százas krémjébe, mégis komoly szakmai aggályait fogalmazta meg a listával kapcsolatban. Blogunk az orvos-beteg kommunikáció oldaláról vitatja a lista értékét és hasznosságát.

Közhelynek számít, hogy minden lista szubjektív. Persze, hogy az, azonban, ha alapvető hibát követnek el a lista összeállításának szempontrendszere kapcsán, akkor értelmetlenné válik a sok hónapot és több újságíró munkáját felemésztő projekt.

A szerkesztők leszögezik, hogy „nem szerepelt a szempontok között a betegekkel való kommunikáció” (Haszon Magazin 2016/7-8.) Sőt idéznek egy meg nem nevezett főorvost, aki kollégájáról a következőket mondta:

„Nem szívesen találkozom vele, a betegek is félnek tőle egy kicsit a modora miatt. De szakmailag ő áll a csúcson. – hallottuk egyik főorvostól, amikor kollégáját javasolta.”

Haszon Magazin, 2016./7-8. szám, 12. oldal

Ez itt a baj! Ma már egyértelmű az orvoslásban is, hogy a kommunikáció a gyógyítás fontos eszköze. Jó kommunikáció nélkül egyszerűen nem lehet eredményes az orvos.

untitled_1.pngNorman Rockwell :Doctor and The Doll - Forrás: Penn Medicine

Az orvos-beteg találkozáskor a legelső „beszélgetés”, az úgynevezett anamnézis felvétele alapvető fontosságú. Orvosi körökben el is terjedt a mondás: „A jó anamnézis fél diagnózis”. Nagyon fontos a panaszok, esetleg előző betegségek megismerése, sokszor érdektelen részletek is sorsdöntőek lehetnek. Mindezt nemcsak a Dr. House epizódjaiból lehet tudni, hanem az orvostudomány egyes alaptankönyveiből is. 

A betegség kiderítéséhez, vagyis a diagnózis felállításához az anamnézisen kívül a különböző vizsgálatok eredményei és az orvos szakértelme is szükséges. Természetesen a vizsgálatok alatt is és a diagnózis közlésénél is fontos a jó kommunikáció.

Arról nem is beszélve, hogy a betegség megszüntetésekor, vagyis a terápia alkalmazásakor el kell érni, hogy a beteg együttműködő legyen az orvossal szemben. Bizony-bizony ez is csak jó kommunikációval lehetséges.

Jól láthatjuk tehát, hogy az orvos-beteg kapcsolatban is kiemelt, alapvető szerep jut a jó kommunikációnak.

Az az orvos, akitől félnek a betegek, a kollégák sem szívesen találkoznak vele, lehet bár kiváló specialista, fantasztikus szakember, de jó orvos biztosan nem. Aki nemcsak a testet, de a lelket is gyógyítja, vagyis megfelelő pszichológiai hozzáértéssel és kommunikációval közelít a beteghez, azt nevezhetjük igazán jó orvosnak. Biztosak vagyunk benne, hogy csak a pozitív és folyamatos kommunikáció lehet célravezető a gyógyítás során. Hogyan is különülhetne el a gyógyítás folyamatától az orvos és a beteg közötti párbeszéd, kommunikáció? Hogyan lehet egy orvos eredményes akkor, ha a beteg nem bizakodva, bizalommal fordul hozzá egy egyébként is kiszolgáltatott helyzetben, hanem félve, szorongva, esetleg még egy kis gyomorgörccsel is megspékelve? Ki szeretné legféltettebb „titkait”, például egy olyan kellemetlen testi tünetet – amit még a családja előtt is szégyell - egy olyan vadidegennel megosztani, aki mogorva, undok, esetleg nagyképű vagy „istennek” képzeli magát? Ki vágyik arra egy ilyen szituációban, hogy gorombáskodjanak vele vagy méltatlan helyzetbe hozzák?

A gyógyítás egy komplex folyamat. Kell hozzá beteg, orvos, egészségügyi dolgozók, gyógyszergyártók, gyógyászati és műtéti eszközök, egészségügyi intézmények… És az egész akkor működik eredményesen és hatékonyan, ha minden résztvevő között megfelelő, gördülékeny és őszinte a párbeszéd, röviden: jó a kommunikáció.

Természetesen sokan azt mondhatják, hogy mindez csak a blogbejegyzést írók véleménye, azonban vannak kutatások, amelyek rámutatnak a kommunikáció fontosságára és szerencsére az orvostudomány is hasonlóan gondolkodik, megnyugtató olvasni az alábbi gondolatot is.

 „A hatékony gyógyítás nélkülözhetetlen eleme a megfelelő kommunikáció. Ez teremti meg az orvos és a páciens közötti bizalomteljes kapcsolatot, ez teszi lehetővé, hogy az orvos megismerje a diagnózist megalapozó információkat, s ez szükséges ahhoz is, hogy a beteg megfelelően együttműködjön az orvossal.”

Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet - Orvosi Kommunikáció

 

 

 

 

40 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://beszedirok.blog.hu/api/trackback/id/tr738879678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

micsoda? 2016.07.11. 10:58:28

Szerintem az orvosokat már igy is megosztotta a politika, teljesen felesleges a megosztásukat fokozni. Mi az, hogy a 100 legjobb orvos Magyarországon. Az én orvosom első lehetne, mert érti a szakmáját, nem pénzéhes, sőt adakozik.

deckard_r 2016.07.11. 11:09:00

Ez messze nem ennyire fekete-fehér, jó pár olyan szakma van ahol a beteggel történő kommunikációnak elhanyagolható a szerepe az egyéb képességekhez képest. Műtétes szakmákban, különösen ideg ill. szívsebészeknél, traumatológusoknál, de intenzíveseknél, de a radiológusoknál sem feltétlenül ezen áll vagy bukik a dolog. A patológusról nem is beszélve...

elmexicano.hu 2016.07.11. 11:09:19

Bár túl sok orvossal eddig – szerencsére – nem volt dolgom, mindenesetre számomra elég sokat elárul az, hogy ezidáig mindössze egyetlen egy volt köztük olyan, aki az első találkozásunkkor személyesen kijött – nem az asszisztense szólt ki! – és BEMUTATKOZOTT. Ezzel bennem már elsőre rendkívül jó benyomást keltett. És a gond az, hogy ezen ma meg kell lepődni, holott ez lenne a természetes minden esetben. Szóval én őt már csak ezért is felvenném egy ilyen listára, azonkívül, hogy persze szakmailag is nagyon alapos és látszik rajta, hogy szereti és élvezi is a hivatását.

beszédírók 2016.07.11. 11:27:13

@deckard_r: Azért én megkérdeznék egy 75 éves nagymamát, hogy jobban gyógyul-e a combnyaktörést követő műtét után, ha az operáló orvos a lábadozás időszakában goromba vele, vagy éppen kedves és megértő a vizsgálatoknál, esetleges varratszedéseknél stb. Azt gondolom, hogy egy szívsebésznek is könnyeb dolga van az operáció utáni időszakban, ha megfelelő kommunikációval éri el a minél hamarabbi felgyógyulását a betegnek, odafigyel rá és kellő empátiával segíti. Igy teljes az orvoslás! A radiológus is sokat tud elérni jó, megértő kommunikációval. Pl. ha figyelmesebb a törött végtagú beteggel, vagy a megszeppent gyermekkel, akkor hamarabb készül el és talán pontosabb is lesz, nem kell megismételni a röntgen, ultrahang felvételt. Intenzív terépiás osztályok orvosai egyben a műtétek aneszteziológusai is, ugye nem kell részletezni azt, hogy mennyire fontos a kommunikáció, hiszen az a feledatuk, hogy a műtét alatt a beteg általános állapotáért feleljenek, éppen ezért a műtétek előtt minél több információval kell rendelkezniük a betegről... A patológus, hát...., jól kell azt a helyzetet is kezelni, ha valaki felébred a boncasztalon...

Terézágyú 2016.07.11. 11:29:44

@elmexicano.hu:
"aki az első találkozásunkkor ... BEMUTATKOZOTT. Ezzel bennem már elsőre rendkívül jó benyomást keltett."

Nekem egyszer volt ilyen. Nem tetszett. Ez van.

guy 2016.07.11. 11:54:43

"Aki nemcsak a testet, de a lelket is gyógyítja, vagyis megfelelő pszichológiai hozzáértéssel és kommunikációval közelít a beteghez, azt nevezhetjük igazán jó orvosnak."

És a fentieket hogy a túróban pontozod és hogyan állítasz össze egy listát? Mond el kérlek, mivel erre vonatkozóan semmi támpontot nem adtál, magyarán nekem olybá tűnik, hogy ebből a szempontból nálad a kuruzslók a nyerők, mert azok aztán kenterbe verik kommunikációban a legtöbb orvost...

bElannaTorres 2016.07.11. 12:06:00

de az is fontos, hogy ne legyen egy bunkó, mert van aki inkább el se mondja mi a panasza. Vagy ha már bunkó akkor viselje el, hogy olyan a válasz is, hiszen nem mindenki tudja jól kezelni a konfliktust, én pl. néha nem és akkor lehet hogy olyan stresszt okoz, hogy sajnos én is bunkón válaszolok. Ha elfogy a türelem. Értem én hogy ő gyógyít engem nekem volna szükségem rá, de olyankor eszembe jut, hogy a kis bunkója is rá van szorulva pl. az én munkámra is. Meg másokéra.

beszédírók 2016.07.11. 12:30:33

@guy: kérlek olvass figyelmesebben, és hidd el a legkisebb szónak is van jelentősége. Az idézett szövegben fontos szó az "is".

Warlimont 2016.07.11. 12:39:16

"Az orvos-beteg találkozáskor a legelső „beszélgetés”, az úgynevezett anamnézis felvétele alapvető fontosságú."

Ez teljesen igaz, a bemutatkozas, az udvarias legkör, es odafigyeles fontos. Am azt is latni kell, hogy sajnos nincs idö hosszan beszelgetni, amikor kint a varoban meg 40 beteg ul es lesz egyre turelmetlenebb ha nem halad a rendeles. Egy maganrendelesen a beteg "megvesz" egy orat az orvos idejeböl, beszelgetnek, kedelyeskednek nyugodtan, de sajnos allamiban, ahol nem elöjegyzeses a dolog, gyakran mas a helyzet. Itt kenytelen lehet az orvos a fenti elvi alapigazsagot ugy modositani, hogy a jo anamnezisfelvetel az, amikor az orvos rövid idön belul celzottan hozzajut a tovabblepeshez szukseges lenyegi informaciokhoz. Ebbe az is beletartozik, hogy idönkent a beteget felbe kell szakitani es visszaterelni a macskaja etvagyarol a sajat panaszaira, de ezt egyes betegek azutan erezhetik ugy magukban, hogy öket nem hallgattak meg rendesen.

Ugyanez a kerdes a listan böven szereplö professzorokkal, neves hazai föorvosokkal is, akik mar nem ugyelnek ejszaka, nem rendelnek kötelezö rendszeresseggel sehol, es csak azokkal talalkoznak es akkor, amikor akarnak, a többit meg atkuldik a beosztottaikhoz.

deckard_r 2016.07.11. 12:47:07

@beszédírók: A nagymama postop rehabilitációja az egészségügyi szakszemélyzet részéről első, másod és harmadsorban a gyógytornászon és/vagy a rehabilitációt koordináló szakemberen múlik (szerencsésebb országokban még ilyen is van). A radiológia esetén a felvételt többnyire nem radiológus készíti, hanem technikus, a radiológus néha még a városban/országban sem tartózkodik (teleradiológia). A szívműtétek postop ellátása sorrendben intenzíves, kardiológus kezében van, az operáló sebész legfeljebb varratot szed és a sebet ellenőrzi ill. akkor szólnak neki ha nagy a gáz és újra ki kell nyitni a beteget... mondanom sem kell, hogy a felgyógyulás a legkevésbé a varratszedés 5 perce alatti kommunikáción múlik...

Lupuslány 2016.07.11. 12:49:53

Ez egy nagyszerűen megírt bejegyzés, köszönöm, hogy megírtad és felnyitottad még jobban a szememet! Ugyanakkor hozzátenném még, hogy azért is voltam elégedetlen a listával, mert egy csomó szakterület, mint például az Immunológia vagy a Reumatológia hiányzott belőle. Tekintve, hogy autoimmunos vagyok, jó lett volna tudni, ki került volna be az Immunológusok közül (és nem különben hogy köztük van-e az én orvosom is, mert amúgy megérdemelné).

komolytalan samu 2016.07.11. 13:23:58

Érthető miért ez a szempontotok, és a kommunikáció természetesen lényeges, gyakran kulcseleme a diagnózisnak. De ez Magyarországon csak elvétve lehet olyan, amilyennek lennie kell. Ahol egy szűrővizsgálatra több hónapos előjegyzések vannak, ott gyakran még egy részletes anamnézisre sincs idő, nem hogy időt adni a betegnek a szorongások oldására.

Kint áll 30 beteg (2-3 szor annyian, mint kellene) egy óra csúszással, az időd véges, az övék is.

beszédírók 2016.07.11. 13:30:53

@deckard_r: Kedves Doktor Úr/Nő! Köszönöm a felvilágosítást. Azért azon nagyban muhaházok, hogy a magyar szakellátásban a teleradiológia mindennapos. Én már láttam olyat, hogy egy politraumatizált (több helyen egyszerre) sérült radiológiai vizsgálatát az orvos irányította nagy gondossággal, folyamatosan kommunikálva a beteggel és az asszisztenssel, no meg a műtősfiuval, aki "besegített". Lehet dobálózni a postopokkal (operáció utáni idő), meg a teleradiológiával, de azért láttam már szívsebészt, aki (mondjuk egy transzplantáció után) folyamatosan kapcsolatban volt a műtöttel, sőt... Amúgy megsúgom, hogy a varratszedés ötperce allatt lefolytatott kommunikáció csodákra képes...

kheiron 2016.07.11. 13:33:27

@deckard_r:

Ez úgy ahogy írod, butaság.

Minden, ismétlem, minden orvosi szakterületen fontos a betegekkel való kommunikáció, a patológusoknál is, akik ugye számtalan mintavételt végeznek élő pácienseken.

kheiron 2016.07.11. 13:36:45

@deckard_r:

Hajaj, talán valamiféle orvosos tévésorozatból szeded a leírt téves ismereteket, mert hogy fogalmad nincs sem az orvosi kommunikáció alapjaitól, sem arról, hogy konkrétan milyen folyamatokon megy át egy páciens, az egyértelmű ezekből a sorokból is.

kheiron 2016.07.11. 13:38:33

@beszédírók:

deckard_r nem doktor, az egészen biztos. Létezik az index fórumon egy DECKARD nevű kolléga, akit személyesen is jól ismerek, de nem ő áll az itt szereplő nick mögött.

beszédírók 2016.07.11. 13:40:28

@Lupuslány: Köszönöm és örülök ha tetszett. Orvosszakmai oldalról nem kívántunk belemenni a lista további hiányosságaiba, mert egyrészt mi a kommunikáció oldalról tehetünk csak szakmai megjegyzéseket, másrészt részletes szakmai bírálatott kapott a lista már szakorvostól.

beszédírók 2016.07.11. 13:43:44

@kheiron: Köszönöm. :-) Gondoltam, ha megadom a tiszteletet, akkor komolyabban fog vitatkozni.

beszédírók 2016.07.11. 14:10:25

@komolytalan samu: Igen, sajnos tisztában vagyunk a magyar rögvalósággal... Azonban a jó kommunikáció nem biztos, hogy egyenlő a hosszú kommunikációval. Egy mosoly, egy valódi odafordulás a beteghez, sokszor olyan kapukat nyit meg, amit nagyon sokan nem is gondolnának. Lehet a pácienssel udvariasan közölni, hogy sajnos - amint ön is látja - sok a beteg és kevés az idő, de ebben a kevés időben csak Önnel foglalkozom, kérem mondja el a panaszait és mindazt amit fontosnak tart. Ma már vannak olyan kommunikációs technikák, amelyek másodpercek alatt is sok szorongást fel tudnak oldani. Sajnos ezeket a technikákat és az orvos-beteg kommunikációt megfelelően nem tanítják az egyetemeken úgy általában. Nagyon szerencsés az a kezdő orvos, aki egy gyakorlott szakmabelitől el tudja lesni ezeket a "fogásokat".

padlogaz 2016.07.11. 14:44:47

a posztoló sarkított példákból általánosít, ami nem biztos, hogy szerencsés.

arról lehet vitatkozni, hogy orvosszakmailag a betegek felé irányuló kommunikációs képesség / gyakorlat részét képezi-e egy orvos gyógyítási képességének, azaz "jobb orvos-e attól valaki, hogy jól kommunikál a beteggel"? mivel az eredeti lista erről szólt.

szerintem erre nincs objektív válasz, általánosságban biztos, hogy fontos, de mivel minden orvosi szituáció és orvos-beteg kapcsolat eltérő, nem beszélve az orvosok leterheltségétől, a kezelési helyzetek súlyától és komplikációjától, a betegek (és hozzátartozók) személyes habitusától, elvárásától és érzékenységétől, ezt nehéz egzaktan mérni és súlyozni.

éppen ezért a posztoló álláspontját, hogy a kommunikációs képességek feltüntetésének hiánya miatt az egész listát "haszontalannak" nevezi némileg túlzónak tartom.

pottompanna 2016.07.11. 15:02:18

A lényeg, hogy gyógyítson meg. Aki hízelgést vár, az ne orvoshoz menjen.

deckard_r 2016.07.11. 15:21:04

@beszédírók: ne csúsztass, nem mondtam, hogy mindennapos, viszont hogy a CT/MR leletek igen jelentős hányada esetén (ugye a nem sürgős esetek jóval többen vannak) a radiológus nem látta a beteget személyesen, az biztos. Nyilván ha angiográfia/ultrahang esetén más a helyzet. Amit állítottam az az hogy szakmától erősen függ, hogy mekkora a jó kommunikáció súlya és ezt változatlanul tartom. Nyilván mindig fontos a jó kommunikáció, csak ugye ha az a kérdés, hogy ki a jobb orvos, az idegsebész kolléga aki rendkívül kedves, de mindenki tudja, a műtőben, hogy szinte mindig van szövődménye, vagy a goromba pokróc, aki műtét előtt szó nélkül vizsgálja meg a beteget, utána pedig csak rápillant köszönés nélkül, de brilliáns sebész, gyorsan és szövődménymentesen dolgozik, akkor azért nyilvánvaló, hogy ebben a szakmában melyik készségnek milyen a súlya, ugye? (múltban létező konkrét példák egyébként) Ugyanakkor viszont belgyógyász esetében (és különösen ha krónikus beteget gondoz), háziorvosnál, gyerekorvosnál, a jó kommunikáció nagyon sokat hozzáad a diagnózishoz/terápiához.
@kheiron: azért jócskán ismerünk patológust, aki mondjuk nem csinál biopsziát, sőt olyat is, aki szövettant se néz... és az én szövettanomat (ne kerüljön rá sor), de inkább nézze, egy goromba, de sokat látott, jó diagnoszta patológus, mint egy kitűnően kommunikáló, de rendre tévedő kolléga...

beszédírók 2016.07.11. 15:42:44

@deckard_r: Azt hiszem, hogy nem értünk egyet. Ennek talán az lehet az oka, hogy mi az orvoslásról komlex módon gondolkodunk. Számunkra az orvos nem csak egy kettős ballonos enteroszkópos specialista, egy kiváló operatőr, egy nagyszerű diagnoszta, a szívkatéterezést szakmányban gyakorló kardiológus, hanem olyan személy, aki jól tud kommunikálni, értsd: partnernek tekinti a gyógyító folyamatban a beteget, nem alázza meg verbálisan, nem pokróc vele és a testet valamint a lelket egységnek tekinti. Szerencsére nemcsak mi gondoljuk így, hanem a hivatástudatból dolgozók, vagyis a csupa nagybetűvel leírható ORVOSOK is.

Azt kellene látni, hogy nemcsak egy krónikus beteggel kell jól kommunikálni, hanem mindenkivel meg kell értetni magát az orvosnak. A szövődményekről meg talán annyit, hogy a műtéti team minden egyes tagja (operatőr, asszisztencia, műtősnő, altatóorvos, stb. stb.) felelős lehet ilyen-olyan szövődményért. (lásd: kórházi makacs fertőzések), ezt nem érdemes idekeverni.

A lényeg, hogy leszögezzük, más a véleményünk, de örülök, hogy leírtad: "Nyilván mindig fontos a jó kommunikáció"- erről van szó!

beszédírók 2016.07.11. 16:08:27

@padlogaz: Mi egy kommunikációs cég vagyunk. Jobb felső doboz "RÓLUNK" cím alatt olvasható. A blogposztokat a cég munkatársai írják. Ezt a bejegyzést ketten jegyzik.

deckard_r 2016.07.11. 16:09:06

@beszédírók: az említett két sebész egyazon kórházban, ugyanabban a szakmában dolgozott, ugyanazokat a műtőket használták... így azért már van értelme az összehasonlításnak, nem?
Egyébként a jó orvos - nézőpontom szerint - hatékonyan diagnosztizál, gyógyít. Hogy ebben a jó kommunikációnak mekkora a szerepe, az rendkívüli módon változó szakma/részszakma függvényében. Nyilván a szénégetőnek a tőkén a szeme, de azért ne veszítsük el a realitásérzéket, egy orvos esetén a szakmai tudás kiemelt fontosságú. Enélkül sem a kollegiális, sem az orvos-beteg kommunikáció nem értelmezhető, ha ezen utóbbiak rossz minőségűek, az (szakmafüggő mértékben) akadályozhatja a szakmai tudás érvényre jutását, ami viszont ha nincs meg, akkor a jó kommunikáció is édeskevés...

beszédírók 2016.07.11. 16:33:32

@deckard_r: A szakmai tudás megléte triviáls, nyilván hogy ez a belpő minimum. Ettől függetlenül alapvető fontosságú a kommunikáció. Azon pl. érdemes lenne elgondlkodni hogy mit ér a fantasztikus szakmai felkészültséggel és kiemelkdő manuális technikával rendelkező agysebész professzor tudása, akkor, ha Észak -Korában van és műtő, szakszemélyzet, valamint eszközök nélkül kellene megoldani egy olyan esetet, ahol csak egy 12 órás agyműtét segítene. Ő most rossz orvos? Mit ér annak az érsebésznek a tudása, aki egy háborús övezetben eszköz nélkü, egy szál fonendoszkóppal nyakában rohangál a csonkolt végtagú katonák között? És még sorolhatnám. Egyóval az orvosi hivatás szerintem több techikai tudásnál. De inkább ideidézem Dr. Szűcs Zoltán vélményét, aki benne van ebben a százas listában: "Egy erőszakos, modortalan, és lekezelő kolléga lehet jó szakember, de kétlem, hogy helye van Magyarország „legjobb” orvosainak sorában. (Ja, hogy Agyarországról van szó? Az más.)" vastagbel.hu/component/k2/item/291-a-100-legjobb-magyar-orvos-vagy-mi

deckard_r 2016.07.11. 17:45:50

@beszédírók: megint csúsztatsz... ez egy kommunikációs szakembernél vajon skill vagy fogyatékosság?:) itt most a kommunikáció súlyáról volt szó, hogy jön ide az, hogy a műtét egyéb feltételei nem állnak fent? ha valakit műteni kell, akkor az a kommunikációtól nem gyógyul meg... még belgyógyászati betegség talán...:) de egy elszakadt artéria...

beszédírók 2016.07.11. 17:57:07

@deckard_r: Sajnálom, ha nem tudsz szöveget értelmezni. :-) Ennyi. Nem csúsztatok, próbáltam az érvelésed hiányosságait más nézőpontból bemutatni. Igazán te csúsztatsz, amikor vagy-vagy játékot játszol, holott is-is ről van szó. vagyis jó szakember+ jól kommunikál= jó orvos. Ennyi lenne. Csak a kommunikációtól nem gyógyul meg senki, de ezt nem is állítottam (ebben is csúsztatsz). De a kommunikáció hiánya vagy nem elégséges volta miatt sok tragédia és műhiba történt, ez is triviális.

deckard_r 2016.07.11. 18:10:29

@beszédírók: teljesen igazad van, ez nem csúsztatás volt. terelés:) A sarkítás (lefordítva neked vagy-vagy) leginkább azt célzott megvilágítani, hogy az is-is-ben van prioritás, hogy a kommunikáció egy fontos, de kiegészítő skill, a fontossága pedig szakterületenként változó. Nyilván egy pszichiáternél gyakorlatilag egyenértékű a fontossága a szakmai tudással, de mondjuk egy elsősorban távleletező radiológusnál, patológusnál (van azért ilyen, nem kevés), meg éppenséggel nem feltétlenül tesz túl sokat hozzá...

komolytalan samu 2016.07.11. 18:47:29

@beszédírók: A jó orvosok ezeket maguktól is alkalmazzák. Általában csak ösztönösen, de alkalmazzák. Csak hogy itt nem csak a betegre jutó idő van szorításban, hanem az eü dolgozók idegei is. A túlterhelés fáradttá és idegessé tesz, a lepörgetett beteg is rajtuk veri a félelmeit.Persze joggal, ki máson tudja leverni, de a ettől még helyzeten tovább ront.

padlogaz 2016.07.11. 18:55:50

@beszédírók:

kösz.
azt nem néztem. önbizalomban mindenesetre nem szenvedtek hiányt.

szanalmas 2016.07.11. 19:11:00

@beszédírók:

Van erre valami statisztika, hogy a tragédiák és műhibák kiknél triviálisabbak, - a kiváló szakember, de rosszul kommunikál, illetve a jól kommunikál, de csapnivaló kontár -?
(Jó, nyilván érti mindenki, hogy idealizált orvosokról beszélsz, akik 1-5 %-ban léteznek a valóságban, mint más szakmákban is. :P)

beszédírók 2016.07.11. 20:17:14

@szanalmas: A lényeg: létrejött egy lista, ami a több tízezer orvos közül megnevez százat. Mi azt állítjuk, hogy az orvos-beteg kommunikáció egy nagyon fontos szempont, ezt azonban a lista készítői bevalottan nem vették figyelembe. Azért írtuk a posztot, mert szerintünk figyelembe kellett volna venni. Ennyi. Itt nem idealizálásról van szó.

beszédírók 2016.07.11. 21:37:34

@padlogaz: Büszkék vagyunk arra, hogy immár hetedik évében jár ez a szakmai blog. Büszkék vagyunk arra is, hogy kommunikációs, médiakommunikációs, PR-kommunikációs, retorikai témákat tudunk a nagyközönség előtt érthető formában megjeleníteni, magyarázni, esetleg vitát gerjesztve, gondolatindító szándékkal "provokálni". A blogon megjelent írások mindegyikét ma is vállaljuk, hiszen az abban megjelenő szakmaiság cégünket erősíti.

- duplagondol 2016.07.11. 23:40:00

"Ma már egyértelmű az orvoslásban is, hogy a kommunikáció a gyógyítás fontos eszköze."

Ma már? Hippokratésznek ez volt az egyik alaptétele...

Jazo 2016.07.12. 08:57:57

Szerintem nincs olyan statisztika, adatbázis, amiből egy ilyen listát fel lehetne állítani. Talán a nővérek és orvosok tudnak rangsort készíteni azokról, akikkel együtt dolgoznak, de az is csak 1-1 intézményre vonatkozik és arra is hatással lehet rengeteg szubjektív érv...nem beszélve arról hogy még az sem lenne teljesen őszinte. Amúgy inkább a legrosszabb orvosokról kellene listát készíteni és azokkal kezdeni valamit.

eßemfaßom meg áll 2016.07.12. 12:21:07

@beszédírók: "Azért én megkérdeznék egy 75 éves nagymamát, hogy jobban gyógyul-e a combnyaktörést követő műtét után"

szinte biztos vagyok benne, hogy a törött combnyak összeforrási sebessége teljesen független attól, hogy a föorvosúr kedvesen elbeszélget-e naponta félórát a nagymamával vagy sem.

eßemfaßom meg áll 2016.07.12. 12:22:39

Ja, hogy ez egy cég reklámblogja, ok nincs több kérdésem.
süti beállítások módosítása