Beszédírók

kommunikáció - retorika - pr

GÁTSZAKADÁS BKK ÉS T-SYSTEMS MÓDRA

2017. július 28. 08:23 - beszédírók

Krízis? Kommunikáció?

Maszatolósnak érzem a BKK kapcsán megjelent, amúgy kiváló kríziskommunikációs értékeléseket, főleg az „etikus hekker”– problémakörrel kapcsolatban. A nagy közfelháborodást kiváltó feljelentés felturbózta a krízist, ami azonban nem kommunikációs hiba, jóval több annál.

etikus_hek_foto.JPG

A közvélemény előtt egyértelművé kell tenni, hogy egy krízist – általában – nem lehet kommunikációs eszközökkel megoldani. A válság felszámolása egy menedzsment vagy egy segítő szervezet feladata. Viszont a válságról való kommunikáció, a társadalom tájékoztatása, a válság szereplőinek a médiatérben való megjelenése, érdekeiknek képviselete már a válságkommunikáció tárgya.

Vegyünk egy példát. Teljesen egyértelmű, hogy árvíznél a gátszakadás által előidézett válságot a vízügy szakembereinek kell megoldania esetleg a honvédség, a katasztrófavédelem bevonásával. Viszont a gátszakadásról és annak elhárításáról szóló kommunikációt a szervezet szóvivője és kommunikációs munkatársai irányítják sajtóközleményt kiadva, sajtótájékoztatókat tartva, TV-rádió nyilatkozatok garmadát adva. Előfordulhat azonban, hogy egy rossz vízügyi döntés következtében olyan helyen is átszakad a gát, ahol sok százezer embert közvetlenül veszélyeztet vagy azonnal településeket semmisít meg. Ez a hibás szakmai döntés nagy károkat okoz, de nem lehet kommunikációs hibának minősíteni, és nem lehet kríziskommunikációs eszközökkel, más keretezést adva, újraértelmezve a történteket, kezelni a helyzetet.

A BKK-botrány kapcsán másodszorra is átszakadt a gát és településeket sodort el. Vagyis, az etikus hekker rendőrségi feljelentése és előállítása nem kommunikációs hiba, hanem stratégiai, a krízismenedzsment szintjén elkövetett bűn. Ez nem finomítható, nem átkeretezhető, nem átértelmezhető kríziskommunikációs technikákkal. Itt fel kell tenni a kezeket és el kell sunnyogni, mert a helyzet védhetetlen.

A helyzet alapvetően egyszerű és összetett, ezért okoz megsemmisítő károkat.

1)      A pszichológiai ok

 Társadalmunkban egy 18 éves – bármennyire is nagykorú jogilag – még gyerek. Természetesen szellemileg friss, kiváló agyi kapacitása miatt kognitív szempontból a csúcson van. DE! Most kapja az „első pofonjait” az élettől, néhány év múlva válik igazán felnőtté. Emiatt alapvetően védi a közvélemény, főleg úgy, hogy tette megítélése pozitív.

2)      A kulturális ok

Dávid és Góliát (ahol a 18 éves (kis)ember Dávid és a BKK, meg a T-Systems Góliát) archetipikus harca kapcsán mindig a kicsivel rokonszenvez a közvélemény.

3)      A társadalmi ok

Aki a társadalom szempontjából nagyon hasznos tevékenységet végez, például felfedezi és nyilvánosságra hozza, hogy egy közszolgáltató és a köz pénzéből fenntartott szervezet IT-rendszere sebezhető, az természetes, hogy a közvélemény és a társadalom számára pozitív értéket képvisel.

4)      A filozófiai, etikai ok

Aki egy személyes adatokat tartalmazó rendszer biztonságáról bebizonyítja, hogy nem működik, és ezt jelzi a rendszer fejlesztői számára, az egy nagyon pozitív dolgot tesz. Nem büntetni, hanem jutalmazni kell

A BKK és a T-Systems bebizonyította, hogy a tőlünk nyugatra elfogadott pszichológiai, kulturális, társadalmi és etikai értékek nem számítanak. Ez nem kommunikációs hiba, hanem stratégiai bűn.

Baricz Árpád

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://beszedirok.blog.hu/api/trackback/id/tr1812695591

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.