Beszédírók

ki-beszél-ők

EGY HASZONTALAN LISTA

2016. július 10. 23:44 - beszédírók

Nem szempont egy főszempont?

Egyre nagyobb botrány kerekedik a Haszon Magazin e héten megjelent (2016.07.07.) 2016/7-8. számának 100 legjobb magyar orvost bemutató listája körül. Van olyan szakorvos, akit beválasztottak a doktorok százas krémjébe, mégis komoly szakmai aggályait fogalmazta meg a listával kapcsolatban. Blogunk az orvos-beteg kommunikáció oldaláról vitatja a lista értékét és hasznosságát.

Közhelynek számít, hogy minden lista szubjektív. Persze, hogy az, azonban, ha alapvető hibát követnek el a lista összeállításának szempontrendszere kapcsán, akkor értelmetlenné válik a sok hónapot és több újságíró munkáját felemésztő projekt.

A szerkesztők leszögezik, hogy „nem szerepelt a szempontok között a betegekkel való kommunikáció” (Haszon Magazin 2016/7-8.) Sőt idéznek egy meg nem nevezett főorvost, aki kollégájáról a következőket mondta:

„Nem szívesen találkozom vele, a betegek is félnek tőle egy kicsit a modora miatt. De szakmailag ő áll a csúcson. – hallottuk egyik főorvostól, amikor kollégáját javasolta.”

Haszon Magazin, 2016./7-8. szám, 12. oldal

Ez itt a baj! Ma már egyértelmű az orvoslásban is, hogy a kommunikáció a gyógyítás fontos eszköze. Jó kommunikáció nélkül egyszerűen nem lehet eredményes az orvos.

untitled_1.pngNorman Rockwell :Doctor and The Doll - Forrás: Penn Medicine

Az orvos-beteg találkozáskor a legelső „beszélgetés”, az úgynevezett anamnézis felvétele alapvető fontosságú. Orvosi körökben el is terjedt a mondás: „A jó anamnézis fél diagnózis”. Nagyon fontos a panaszok, esetleg előző betegségek megismerése, sokszor érdektelen részletek is sorsdöntőek lehetnek. Mindezt nemcsak a Dr. House epizódjaiból lehet tudni, hanem az orvostudomány egyes alaptankönyveiből is. 

A betegség kiderítéséhez, vagyis a diagnózis felállításához az anamnézisen kívül a különböző vizsgálatok eredményei és az orvos szakértelme is szükséges. Természetesen a vizsgálatok alatt is és a diagnózis közlésénél is fontos a jó kommunikáció.

Arról nem is beszélve, hogy a betegség megszüntetésekor, vagyis a terápia alkalmazásakor el kell érni, hogy a beteg együttműködő legyen az orvossal szemben. Bizony-bizony ez is csak jó kommunikációval lehetséges.

Jól láthatjuk tehát, hogy az orvos-beteg kapcsolatban is kiemelt, alapvető szerep jut a jó kommunikációnak.

Az az orvos, akitől félnek a betegek, a kollégák sem szívesen találkoznak vele, lehet bár kiváló specialista, fantasztikus szakember, de jó orvos biztosan nem. Aki nemcsak a testet, de a lelket is gyógyítja, vagyis megfelelő pszichológiai hozzáértéssel és kommunikációval közelít a beteghez, azt nevezhetjük igazán jó orvosnak. Biztosak vagyunk benne, hogy csak a pozitív és folyamatos kommunikáció lehet célravezető a gyógyítás során. Hogyan is különülhetne el a gyógyítás folyamatától az orvos és a beteg közötti párbeszéd, kommunikáció? Hogyan lehet egy orvos eredményes akkor, ha a beteg nem bizakodva, bizalommal fordul hozzá egy egyébként is kiszolgáltatott helyzetben, hanem félve, szorongva, esetleg még egy kis gyomorgörccsel is megspékelve? Ki szeretné legféltettebb „titkait”, például egy olyan kellemetlen testi tünetet – amit még a családja előtt is szégyell - egy olyan vadidegennel megosztani, aki mogorva, undok, esetleg nagyképű vagy „istennek” képzeli magát? Ki vágyik arra egy ilyen szituációban, hogy gorombáskodjanak vele vagy méltatlan helyzetbe hozzák?

A gyógyítás egy komplex folyamat. Kell hozzá beteg, orvos, egészségügyi dolgozók, gyógyszergyártók, gyógyászati és műtéti eszközök, egészségügyi intézmények… És az egész akkor működik eredményesen és hatékonyan, ha minden résztvevő között megfelelő, gördülékeny és őszinte a párbeszéd, röviden: jó a kommunikáció.

Természetesen sokan azt mondhatják, hogy mindez csak a blogbejegyzést írók véleménye, azonban vannak kutatások, amelyek rámutatnak a kommunikáció fontosságára és szerencsére az orvostudomány is hasonlóan gondolkodik, megnyugtató olvasni az alábbi gondolatot is.

 „A hatékony gyógyítás nélkülözhetetlen eleme a megfelelő kommunikáció. Ez teremti meg az orvos és a páciens közötti bizalomteljes kapcsolatot, ez teszi lehetővé, hogy az orvos megismerje a diagnózist megalapozó információkat, s ez szükséges ahhoz is, hogy a beteg megfelelően együttműködjön az orvossal.”

Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet - Orvosi Kommunikáció

 

 

 

 

40 komment

ÍGY KELL MOCSKOLÓDNI – TRÉNER: ACZÉL ENDRE

2016. május 08. 11:12 - beszédírók

Aczél Endre a hír- és tényújságírás ikonikus figurája, az MTV Híradó és A Hét című műsorainak főszerkesztője, többek között Joseph Pulitzer-emlékdíjas, a publicisztikai műfaj jelentős egyénisége az egyik közösségi oldalon megjelent bejegyzéseiben a legdurvább lejáratás kommunikációs eszközeit használta a Kiss László által elkövetett szexuális bűncselekmény áldozatával szemben. A túlélő, Takáts Zsuzsanna megszólalása után egyértelműsíteni kell, hogy az a kommunikációs technika, amelyben meg kívánta erkölcsileg semmisíteni Aczél az áldozatot, az tudatos karaktergyilkosság volt.

Aczél Endre nemcsak megtagadta a hírújságírás alapszabályait és etikai normáit (több egymást nem ismerő független forrásból beszerzett információk, a másik fél meghallgatása stb. stb.), hanem 55 év után újból elkövette az áldozaton - kommunikációs és retorikai eszközök segítségével - a szexuális erőszakot. Lássuk a mocskolódás anatómiáját:

1) Hitelesíti önmagát:

Ismerem a szereplőket .... Egyébként akkor éjjel-nappal az uszodában voltam, és minden pletykát hallottam.

2) Az áldozat hiteltelenítése 1.: az áldozat szót idézőjelbe teszi a szövegben.

"áldozat"

3) Az áldozat hiteltelenítése 2.: az áldozat hamisan vádol.

Nem is akart ügyet csinálni, a szülei erőszakoskodtak.

4) Az áldozat hiteltelenítése 3.: az áldozat könnyűvérű volt.

Egy szülőnek nem épp élmény, hogy a lányuk szeret, hogy is mondjam, kefélni.

5) A bíróság jogerős ítéletének hiteltelenítése 1.:

Eldöntötték, hogy áldozatot csinálnak abból, aki valószínűleg nem is volt az, és a példastatuálás vágyától hajtva, a bíróság helyt adott az óhajnak.

6) A bíróság jogerős ítéletének hiteltelenítése 2.:

Soha nem bizonyosodott be, hogy „lefogták”. Ezt csak szülői bíztatásra ő mondta a bíróság előtt.

7) Relativizál, hiszen a megerőszakol szót idézőjelbe teszi, s ugyanakkor általánosít, mert azt sugallja, minden lány ilyen volt akkoriban.

Fogalmatok sincs róla, hány úszócsaj és szép fürdőző lány volt, akit legalább három jóképű fiatal úszófiú „megerőszakolt”. Tömegével.

A 73 éves áldozat megszólalása – ha még valaki kételkedett is – egyértelművé teszi a helyzetet. Bár azóta bocsánatot kért, de azért azt látni kell, hogy Aczél Endre tudatosan, a nyilvánosságnak szánt hidegvérű és retorikailag kiszámított bejegyzéseivel karaktergyilkosságot követett el. Hogy miért, azt nem tudjuk, talán Kiss Lászlónak kívánt kommunikációs segítséget nyújtani, mint hiteles újságíró, talán mélyebb lélektani okai vannak. Mindez már másféle elemzést kívánna meg. Egy azonban biztos, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kötelessége lenne etikai vizsgálatot indítania. Ne feledjük, az áldozatnak 55 év után is el kellett szenvednie a mocskolódásokat, szembesülnie kellett azzal, hogy halálhírét terjesztették, a szocialista rendszerhez hű, magasabb beosztású szülők gyermekeként, hamis vádlóként és könnyűvérűként jellemezték. Ebbe a sorba állt be, áldozta fel szakmai tekintélyét Aczél.

untitled.pngA kép forrása: Kettős Mérce blog

FRISSÍTÉS:

Aczél Endre legújabb megnyilatkozása Takáts Zsuzsanna interjúja után:

"ezeknek a csinos sztárúszóknak semmi szükségük nem volt arra, hogy erőszakot alkalmazzanak" 

254 komment