Beszédírók

kommunikáció - retorika - pr

OLYAN MEGHATÓ VAGYOK!

2010. március 19. 22:08 - beszédírók

- Aki elhiszi, amit mond -

A néha magától is meghatódó Gyurcsány Ferenc retorikai szempontból hozta a formáját. Egy év nyilvános némaság után nem csoda, hogy abba sem akarta hagyni beszédét, ami sok újdonságot mégsem tartalmazott. Viszont az előadás minden mozzanata – a beszéd kommunikációs előkészítése, multimediális térben elfoglalt helye, valamint a szónok nonverbális kommunikációja is – arra utalt, hogy a visszavonulás csak eddig tartott.
 
 
Ki, mit és miért?
Jócskán túl vagyunk az évértékelőkön, hál’ istennek, úgy tűnik, már a tél is feladta, új időszak kezdődik. Most egy kicsit mégis visszamentünk a nem túl távoli múltba. Évet és országot értékelni ugyanis az éppen aktuális, kormányzó hatalom első embere, vagyis a miniszterelnök szokott. Mert ez a műfaj sem magyar találmány, tőlünk kicsit nyugatabbra hagyományai vannak. De nálunk ez is máshogy működik egy kicsit.
Orbán Viktor kezdet el, és azóta abba sem hagyja, mindegy, éppen milyen pozícióban ül. Majd folytatták – akár vele párhuzamosan is – az aktuális miniszterelnökök.
Idén azonban mindenki évet akart értékelni. Igaz, ez csak részben sikerült, leginkább csak az elnevezésben, mert többnyire értékelésről szó sem esett, csak kampányról. Tehát idén „értékelt” már Orbán, Bokros, csak épp a miniszterelnök nem. Illetve azt mondják, de, a parlamentben, de az sem az a műfaj volt. Tehát túl voltunk rajta, jobb is, felejthető is volt.
Mégis van olyan, aki mindig tud meglepetést okozni. Már több héttel ezelőtt bejelentették Gyurcsány Ferenc beszédét, aki ha visszafogott módon is, de szépen lassan visszatért. Mint… Mint nem tudjuk kicsoda, micsoda, de tény, az utóbbi napokban vezető hírré vált a médiában.
Lehetett arról hallani, hogy díszdobozban árusítják az őszödi beszédet, amit akárki akárhogy is minősít, biztos, hogy a korszak legismertebb beszédévé fog válni; egy kis szupermaraton, egy kis beszédigazítás, szóval röpködtek a beharangozó hírek. Mindezek alapján egyértelmű, hogy tudatosan készítették elő a lemondása óta először nyilvánosság elé lépő Gyurcsány Ferenc beszédét.
 
Ki hozza a nézettséget?
Az idei évértékelők egyértelműen a nagyközönségnek szóltak. Tehát nemcsak a jelen lévő közönségnek, hanem a tévénézőknek és rádióhallgatóknak, plusz a netezőknek, vagyis mindenkinek. Tehát a médiumok meglátták a néző/hallgatószámot növelő potenciált az előadókban, és közvetítettek. Élőben vagy egy kis megcsúszással, nem sokkal az esemény után. A csavar már csak ott van, hogy melyik beszédet, előadót hányan közvetítették? A dobogó legfelső fokára egyértelműen Orbán Viktor állhat, akit azonban nem a jelenleg kormányzó, egymás után két választási ciklust is megnyert Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjének beszéde követ, és nem is a másik ismert kampányfigura, Bokros Lajos. Nem. 2 televíziós (ATV, Hír TV), egy rádiós (InfoRádió) és egy internetes (Origo) élő közvetítéssel a második helyezett Gyurcsány Ferenc! Aki jelenleg nem miniszterelnök, de még csak nem is jelölt, nem tagja a kampánystábnak, nem szántak neki szerepet… Vagy mégis? Kommunikációja erre utalt. Mielőtt erre rátérnénk, a közvetítések különbségét mindenképp meg kell említeni.
 
A televíziós közvetítések különbsége
Az ATV és a Hír TV technikailag egymástól függetlenül közvetítette a beszédet. Így két egymástól eltérő nézőpontból kaphattak képi információt a nézők. Az ATV közvetítése a megszokott sablon alapján totál, közeli képek váltakozásából állt, hol a szónokot, hol a sok-sok nézőt, teltházat mutatva. A Hír TV eközben tudatosan a szónokra koncentrált, közeliben mutatta a gesztusait, a – vélhetően saját szabályozását elősegítő – hol elöl, hol hátul összekulcsolt kézfejeit, mimikáját. De nem volt ritka a szuperközeli képkivágás sem, ami ugyancsak Gyurcsány Ferenc arcát, arcrészleteit mutatta meg. A két közvetítésből adódó különbségek elsősorban a befogadó érzelmi álláspontját módosíthatták a szónoklattal szemben. Ilyen egyszerűen lehet másképp láttatni ugyanazt.
 
Szenvedélyes visszafogottság - A szónok nonverbális kommunikációja
Gyurcsány Ferenc szónoki képességét – tartalomtól függetlenül – nem vitathatjuk. Különösen úgy nem, hogy hazánkban azon kevesek egyike, aki beszédeit nem mondatról mondatra felolvassa, hanem kapcsolatot teremt közönségével. Ez most is így történt, hiába feküdt a beszéd leírt változata a szónok előtt, mégsem beszélhetünk csak felolvasásról, hiszen Gyurcsány Ferenc azt inkább csak jegyzetként használta. Pedig a beszéd hossza többszörösen meghaladta a könnyen befogadható időintervallumot, az előadásmód kapcsolatteremtő képessége ezt részben mégis tudta kompenzálni. Még úgy is, hogy a több mint egy órás beszédét – különösen önmagához képest – visszafogott gesztusrendszerrel kísérte. Nem sétált a színpadon, nem voltak széles karmozdulatai, önmagát beszabályozva koordinálta mozgását. Szónokként ugyanakkor nem veszített előadói tehetségéből. Hangszíne, hangereje, beszédtempója – egy kicsit megfontoltabb stílusban, de – a tőle megszokott formát mutatta.
 
Ezt a közvetlenséget azonban sokszor megtörte az előadó „érzelgőssége”. Nagy levegővételei, néha már-már elcsukló hangja, a szükségesnél hosszabb szünetei többször átlépték az érzelgős modorosság határát. Gyurcsány Ferenc igazából kit szeretett volna meghatni? Hát, önmagát sikerült, az biztos.
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://beszedirok.blog.hu/api/trackback/id/tr631853441

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.