Beszédírók

kommunikáció - retorika - pr

GYERMEKLINCSELÉS FELNŐTT MÓDRA

2018. május 15. 18:17 - Baricz Árpád

Helló, álljunk már meg!!!

Ott tartunk, hogy habzó szájú felnőtt emberek a közösségi oldalakon és az online hírportálok kommentjeiben a megverését, „móresre tanítását”, sőt egyenesen komoly testi kínokat kívánnak egy gyermeknek. Igen, csinált egy butaságot, benyúlt egy tiltott területre, ahol vadállatok vannak, majd reflexszerűen az ujját megharapó szurikátát lerázta a kezéről, ezt a mozdulatot nem élte túl az állat és a magzatai sem.

Igen, nagyon fontos a gerinces állatok védelme, fontos az állatkínzás elleni küzdelem. De itt most nem erről van szó!

Ha mindez egy haragos méhvel vagy darázzsal való találkozás lett volna, ahol ugyanúgy kimutatható lenne a kisfiú fegyelmezetlensége, akkor most ez a gyermek nem lenne közellenség. Pedig ugyanúgy elpusztultak volna az állatok.

Hányan voltak már úgy, hogy a vadakra figyelmezető táblák ellenére nem tartották be a sebességkorlátozást, valamint a fokozott figyelemre való felhívást és elütöttek egy őzikét, egy sete-suta erdei állatot?

Vannak rossz döntései mindenkinek, sőt olyan döntései is, amelyek nem várt végkifejletet okoznak. De ebből nem következik az eleve rosszaság, a megátalkodottság és az előre kiterveltség.

Mégis, miért érzik úgy felnőtt emberek, hogy verbálisan meg kell semmisíteni egy segítségre szoruló gyermeket?

A válasz egyszerű. Alapvetően az érzelmei irányítják az embert. Legtöbben felületesen olvasnak, a részletek már nem érdekelnek sokakat, így a hírek címei alakítják az érzelmeiket.

Meghalt Zara, Kecskemét kedvenc szurikátája

Elpusztult a vadaskert vemhes szurikátája, miután egy iskolás földhöz csapta

Egy iskolás gyerek földhöz vágta Zarát, a kecskeméti vadaskert vemhes szurikátáját, bele is pusztult

Egy látogató agyonverte a Kecskeméti Vadaskert szurikátáját

A cikkeket a szurikátáról készült kedves fotókkal illusztrálják. Olyan emberi jellemzőkkel ruházzák fel a kis állatot, ami természetesen csak az állat idealizálását szolgálja. Mindezzel pedig már-már azt sugallják, mintha a kisfiú olyan lényre „támadt” volna, „aki” egyenrangú vele. Itt sokan már nem gondolkodnak, csak eszeveszett módon cselekedni akarnak, ha máshogy nem, akkor verbálisan.

HELLÓ, ÁLLJUNK MÁR MEG!

A kisfiú nem akart rosszat, és nem egy ember ellen vétett gondatlanul. Igen, nagyon fontos a gerinces állatok védelme, fontos az állatkínzás elleni küzdelem! De itt és most nem erről van szó! Itt és most egy szerencsétlen, gondatlan balesetről van szó, ahol egy kiskorú rosszul döntött. Ez az élmény meghatározza majd későbbi tetteit, cselekedeteit, biztos, hogy tanul belőle.

Azonban nagy az esély arra is, hogy meginog a bizalma a felnőttekben, mert az a hangos kisebbség, amely készen áll a gyermeklincselésre, a nyelvi agresszió legocsmányabb eszközeit használja és nem veszi észre, hogy mindezzel örök sérülést okoz a rosszul döntő kisfiúnak.

 

FRISSÍTÉS:  A blogposztot most kivételesen azért nem lehet kommentálni, mert nem kívánok nyilvánosságot adni a gyermek elleni nyílt nyelvi agressziónak. Kérem mindenki megértését.

A bejegyzés trackback címe:

https://beszedirok.blog.hu/api/trackback/id/tr213953794
Nincsenek hozzászólások.