Minden kommunikációs szakember rémálma, ami a Bátor Tábor Alapítvánnyal történt. Szerencsére az újságíró rádöbbent, hogy milyen károkat okozott akaratlanul az igen jó hírnevű, beteg gyermekeken segítő szervezetnek. Bár azóta több cikk is megerősítette, hogy valóban teljesen ártatlan az alapítvány, feltehetőleg sok ezer ember fejében a reputációvesztés megtörtént. Ez a poszt az újságírói felelősségről szól és arról, hogy a médiakommunikáció világában is a pokolra vezető út jószándékkal van kikövezve.
Az előzmény ide kattintva olvasható.
Valótlansággal negatív módon hírbe hozni egy szervezetet az ország legolvasottabb hírportálján, nem éppen tisztességes dolog. Persze nem ez történt. Vagy mégis? Ezt mutatjuk most be.
1) A cikk címe: valótlan tényállítás
„Egy Tabor-1 rendszámú, rohadt drága Audi parkolt be a Bátor Tábor elé, és csak ezután jön a csavar”
Mint kiderült, Budapesten a Reitter Ferenc utca 42. előtt parkolt az Audi, ahol a Reklámeszközök.hu cég bemutatóterme és irodája van. A Bátor Tábor Alapítvány a Reitter Ferenc utca 46-48. szám alatt van. A Google Maps segítségével jól látható, hogy az Audi azon az aknafedélen áll, amely a Reklámeszközök.hu előtt lévő parkolónál van. Nem az alapítvány elé parkolt be. A cím tehát finoman szólva is csúsztat. Ha egy kicsit is nyomoz az újságíró, mindez nyilvánvaló, még a szerkesztőségi székből sem kellett volna felállni.
Budapest, Reitter Ferenc u. 42. - Google Maps - Az olvasói fotón (index.hu) is jól látszik az aknafedél
Budapest, Reitter Ferenc u. 46. - Google Maps
2) A vizuális információ mindent visz!
Több kutatás is bebizonyította, hogy egy kommunikációs helyzetben az emberi agy az információ 93%-át nem a verbális/nyelvi közegből, hanem a nonverbális közegből rögzíti. Vagyis egy fotó sokkal erősebb impulzus az agynak, mint a poszt szöveges része. Sőt, ha a cikk címe, mint jól felépített szöveg erősíti a fotót, illetve a fotón lévő információt erősíti a cikk címe, akkor az emberi agy természetes módon a cikk több információját nem veszi figyelembe. Ez történt ebben az esetben is. Sőt, a cikk végén lévő „csavarra” az olvasói agy legyint, valahogy így: „persze, persze, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél”…
3) Az érzelmeink manipulálnak
Az emberi agy egy információ feldolgozását egyszerre két irányból is megkezdi. Egyrészt emocionális, vagyis érzelmi úton, másrészt kognitív módon. Csakhogy! Az érzelmi út ötször (!) gyorsabb. Ez azt jelenti, hogy a bennünket érő hatáshoz hamarabb társítunk érzelmet, mint gondolatot. Ezek az érzelmek meghatározzák, hogy a témáról mit hiszünk el a későbbiekben. Nagyon nehéz az érzelmi hatást felülírni.
A felelősség
Nagyon durva "hoppá-élmény" volt, hogy rengetegen végigolvasás nélkül, első benyomásra értelmezték a dolgokat: látták a fotót, a címet, tehát én azt írtam, de minimum sugalltam, hogy az Audi a Bátor Táboré. Ennyi volt, ami átment. Hogy nem olvasták el, azt onnan tudom például, hogy kaptam olyan levelet, hogy miért a Bátor Tábor megkérdezése nélkül posztoltam, illetve láttam a kommenteket, hogy "igazán utánajárhatott volna, mielőtt megírja".
Ne csodálkozzon azon a szerző, hogy ebből a posztból, amelynek a címe csúsztat, erős vizualitással operál és nagy érzelmeket mozgat meg, ekkora botrány lesz és az emberek egy része félreértelmezi a szöveget. Az újságírói felelősség abban áll, hogy mindezekkel tisztában van, és egyrészt, ha nincs téma (mert itt valójában nem volt téma), nem írja meg, másrészt tudatában van annak, hogy a hosszú évek munkájával hitelesen felépített jó hírnevet egy ilyen poszt teljesen meg tudja semmisíteni.
Egy dolog azonban bizakodásra ad okot, hogy a szerző és a szerkesztőség felismerte a hibát és megpróbálja nyilvánosan is helyrehozni a nehezen helyrehozhatót.