Egy szegedi közvélemény-kutatás csak néhány százalékos eltérést mutatott Botka László baloldali és Kothencz János fideszes jelölt között. Az MSZP választmányi elnöke több, mint 20%-ot vert Kothenczre és majdnem kétharmados többséget szerzett a közgyűlésben a helyi önkormányzati választásokon. Így egyértelmű, hogy a megjelent közvélemény-kutatási adatok alapvetően kampánycélokat szolgáltak. A médiumok pedig nem leplezték le ezt a kommunikációs technikát.
A szegedma.hu hírportálon szeptember 4-én megjelent egy hír, mely szerint egy friss közvélemény-kutatás alapján a kormánypártok és a L.É.T. polgármesterjelöltje ismertségben és támogatottságban is komolyan megközelítette a szegedi szocialista városvezetőt. 2014. augusztus 21. és 27. között 611 fő, felnőtt korú szegedi polgár telefonos megkérdezésével készített az önkormányzati választáshoz kapcsolódó közvélemény-kutatást Szegeden a Tisza Lajos Közéleti Egyesület megbízásából a Leonardo Kft., az a Kft., amely magát a hírportált is kiadja.
Arra a kérdésre, hogy „Kire szavazna, ha most vasárnap lenne a polgármester-választás?”, az összes válaszadó 39,2 százaléka nevezte meg Botka Lászlót, 36,2 százalék Kothencz Jánost. 14,5 százalék a bizonytalanok, 10,1 százalék a választ visszautasítók aránya. Botka Lászlót egyébként a válaszadók 71,5, Kothencz Jánost 68,7 százaléka tartja a polgármesteri feladatra alkalmas személynek. A szimpátia kapcsán külön megjegyzendő, hogy Kothencz János a baloldali értékrendű szegedi lakosok, illetve Botka László támogatói körében is igen népszerű. A kutatók a szimpátiákat statisztikai próbával is összevetették, és azok között 95 százalékos megbízhatósági szinten nem találtak szignifikáns eltérést. A kutatás hibahatára 4 százalék, mely azt jelenti, hogy a kapott eredmény legfeljebb plusz-mínusz ilyen értékkel térhet el a realitástól.
Grafika és szöveg: szegedma.hu
A hír megjelenésekor egyetlen médium sem kérdőjelezte meg ennek a kutatásnak a szakmaiságát (Reprezentatív minta? Valóban elvégezték?). Az adatokat kész tényként kezelték és hivatkoztak rá a helyiek és az országos orgánumok is. Többek között megemlítette – elfogadva az adatait – a nol.hu, megjegyezve, hogy Fidesz-közeli szervezet megrendelésére készült a kutatás. Az Index tudósításában már óvatosabb volt, "állítólagos" jelzővel jelölte a kutatást. Egyértelműen csak a SZEKA blog mutatott rá a kampány végén ennek a kutatásnak a tarthatatlanságára.
Persze a baloldalon is találunk olyan helyzetet, ahol egy közvélemény-kutatás kommunikációs célokat szolgált. Falus Ferencet így állították félre, noha egy későbbi kutatás ezt nem támasztotta alá, sőt az országos átlagnál jóval alacsonyabb budapesti részvételi arány fényében nyugodtan mondhatjuk, hogy hiba volt baloldali jelölt nélkül csatába indulni a baloldalnak a főpolgármester-választáson.
