Ez tragédia. Abban az értelemben is, hogy mindenképpen értékvesztéssel jár Sárosdi Lilla bátor kiállása. Már most kimondható, hogy a Vígszínház, Marton László, és a Színház- és Filmművészeti Egyetem jó hírneve megtépázódott, és további értékvesztés várható. A szervezetek és a főrendező kríziskommunikációs megoldásai – már most látható – elhibázottak.

Ez az írás nem kíván részletes kríziskommunikáció elemzést adni. Arra akarja ráirányítani a figyelmet, hogy ha két alapérték sérül a kommunikáció során, akkor végzetessé válhat a folyamat. Itt az őszinteség, pontosabban a „Ne hazudj!" parancsának figyelmen kívül hagyása, valamint az erkölcsi válaszokat megkerülő jogászkodás okozza a tragédiát.

Marton László tagadása

"Sárosdi Lilla állítása minden valóságalapot nélkülöz. Rágalom! Ezért kénytelen vagyok a megfelelő lépések megtételére. "

Marton László - Hivatalos nyilatkozat. 2017.10.19.

Feltehetőleg a legnagyobb hibát ebben a közleményben követte el a színházi életben nagyágyúnak számító főrendező. Tagad és a jelek arra mutatnak, hogy hazudik. Egyrészt már az elmúlt napokban érzékelhető volt, hogy többeknek is el kellett szenvedni ugyanannak a „nagyrendezőnek” a zaklatását. Másrészt a közösségi oldalakon kering Dettre Gábor filmrendező bejegyzése, amely megerősíti Sárosdi Lilla szavait, illetve nyilatkozott Schilling Árpád rendező, a zaklatási botrányt elindító színésznő férje a Hír TV-ben , hogy sokaktól kaptak információt arról, hogy Marton László másokat is zaklatott.

Persze jogilag talán magyarázható Marton kommunikációja (bár az eset már elévült), csak arról felejtkezik el, hogy erkölcsileg teljesen megsemmisülhet a közvélemény előtt, dicstelenül fejezve be a nyilvánosság előtt pályáját.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem jogászkodása

Az intézmény annak ellenére sem kívánja magát védeni és belső vizsgálatot indítani, hogy egyik tanára keveredett zaklatóként gyanúba. Közleményükben valótlanságot is állítanak, amikor azt írják:

„...az egyetemnek nincs joga lépni az ügyben.”

A Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetőségének állásfoglalása

Budapest, 2017. október 19.

Hát hogyne lenne! Talán nem hallottak a belső vizsgálat intézményéről? Nem érzik, nem látják, hogy az egyetem jó hírnevét nem tudja a jogszolgáltatás megvédeni? A közvélemény számára egyértelmű a kérdés, miért nem tesznek meg mindent a helyzet tisztázására (pl. hogy Marton most zaklathat-e diákokat az egyetemen). A médiafogyasztókat az érdekli, hogy jó és rossz között tud-e az egyetem vezetése különbséget tenni. Az intézmény hírnévcsökkenését erősíti a diákok által elindított aláírásgyűjtő-kampány is. Ez egy olyan gesztus a hallgatóktól, amelyben nemcsak Marton Lászlótól határolódnak el és kérik felfüggesztését, hanem indirekt módon kifejezik nemtetszésüket az egyetem vezetésének az ügyben meghozott döntésével kapcsolatban is.

A Vígszínház maszatolása

A Víg közleménye nemcsak a legalapvetőbb kríziskommunikációs, de sajtókommunikációs feltételeknek sem felel meg. A közzétett két mondat a konkrét eset kapcsán értelmezhetetlen. Sőt, akár értelmezhető Marton Lászlót védő proklamációként is. Mivel itt sem egyértelmű a jó és a rossz közötti különbségtétel, a közvélemény számára csak gyanús maszatolásként hat a Vígszínház kommunikációja.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Vígszínház vezetése, valamint Marton László évadról-évadra a világirodalom legnagyobb erkölcsi és sorskérdéseivel foglalkoznak. A legnagyobb tragédia az, hogy a magyar társadalmat ennyire felkavaró ügy drámaiságát fel nem ismerve, az egyetemes emberi értékeket félresöpörve valami nagyon kisszerű módon védik a védhetetlen, és még azt sem veszik észre, hogy ezzel saját jó hírnevüket is besározzák.

Baricz Árpád