Maszatolósnak érzem a BKK kapcsán megjelent, amúgy kiváló kríziskommunikációs értékeléseket, főleg az „etikus hekker”– problémakörrel kapcsolatban. A nagy közfelháborodást kiváltó feljelentés felturbózta a krízist, ami azonban nem kommunikációs hiba, jóval több annál.
A közvélemény előtt egyértelművé kell tenni, hogy egy krízist – általában – nem lehet kommunikációs eszközökkel megoldani. A válság felszámolása egy menedzsment vagy egy segítő szervezet feladata. Viszont a válságról való kommunikáció, a társadalom tájékoztatása, a válság szereplőinek a médiatérben való megjelenése, érdekeiknek képviselete már a válságkommunikáció tárgya.
Vegyünk egy példát. Teljesen egyértelmű, hogy árvíznél a gátszakadás által előidézett válságot a vízügy szakembereinek kell megoldania esetleg a honvédség, a katasztrófavédelem bevonásával. Viszont a gátszakadásról és annak elhárításáról szóló kommunikációt a szervezet szóvivője és kommunikációs munkatársai irányítják sajtóközleményt kiadva, sajtótájékoztatókat tartva, TV-rádió nyilatkozatok garmadát adva. Előfordulhat azonban, hogy egy rossz vízügyi döntés következtében olyan helyen is átszakad a gát, ahol sok százezer embert közvetlenül veszélyeztet vagy azonnal településeket semmisít meg. Ez a hibás szakmai döntés nagy károkat okoz, de nem lehet kommunikációs hibának minősíteni, és nem lehet kríziskommunikációs eszközökkel, más keretezést adva, újraértelmezve a történteket, kezelni a helyzetet.
A BKK-botrány kapcsán másodszorra is átszakadt a gát és településeket sodort el. Vagyis, az etikus hekker rendőrségi feljelentése és előállítása nem kommunikációs hiba, hanem stratégiai, a krízismenedzsment szintjén elkövetett bűn. Ez nem finomítható, nem átkeretezhető, nem átértelmezhető kríziskommunikációs technikákkal. Itt fel kell tenni a kezeket és el kell sunnyogni, mert a helyzet védhetetlen.
A helyzet alapvetően egyszerű és összetett, ezért okoz megsemmisítő károkat.
1) A pszichológiai ok
Társadalmunkban egy 18 éves – bármennyire is nagykorú jogilag – még gyerek. Természetesen szellemileg friss, kiváló agyi kapacitása miatt kognitív szempontból a csúcson van. DE! Most kapja az „első pofonjait” az élettől, néhány év múlva válik igazán felnőtté. Emiatt alapvetően védi a közvélemény, főleg úgy, hogy tette megítélése pozitív.
2) A kulturális ok
Dávid és Góliát (ahol a 18 éves (kis)ember Dávid és a BKK, meg a T-Systems Góliát) archetipikus harca kapcsán mindig a kicsivel rokonszenvez a közvélemény.
3) A társadalmi ok
Aki a társadalom szempontjából nagyon hasznos tevékenységet végez, például felfedezi és nyilvánosságra hozza, hogy egy közszolgáltató és a köz pénzéből fenntartott szervezet IT-rendszere sebezhető, az természetes, hogy a közvélemény és a társadalom számára pozitív értéket képvisel.
4) A filozófiai, etikai ok
Aki egy személyes adatokat tartalmazó rendszer biztonságáról bebizonyítja, hogy nem működik, és ezt jelzi a rendszer fejlesztői számára, az egy nagyon pozitív dolgot tesz. Nem büntetni, hanem jutalmazni kell
A BKK és a T-Systems bebizonyította, hogy a tőlünk nyugatra elfogadott pszichológiai, kulturális, társadalmi és etikai értékek nem számítanak. Ez nem kommunikációs hiba, hanem stratégiai bűn.
Baricz Árpád
