Nagy a krízis a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). Az intézmény rektora, aki egyben a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója, koronavírus-hordozóként műtött, vezette az egyetemet, mindezt úgy, hogy egy potenciálisan veszélyes területről visszaérkezve nagy lezseren nem fogott gyanút.
Nem elég, hogy egy világjárvány kellős közepén kell megfeszített üzemmódban dolgozni a szegedi egészségügyi szakembereknek, kiderül, hogy egyik munkatársuk, egy professzor, egyben az egyetem legfőbb vezetője, feltehetően vírushordozóként nemhogy emberek közé ment, hanem műtött is. Ez azt jelenti, hogy olyan embereket tett ki egészségügyi kockázatnak, akik – feltehetően – a kórokozók sokkal nagyobb támadásának vannak kitéve, hiszen invazív beavatkozást (olyan fizikai beavatkozás, amely a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy más testnyíláson keresztül hatol be) hajtottak rajtuk végre.
Prof. Dr. Rovó László rektor, SZTE - Fotó: szeged.hu
A rektor sajtóközleménye szerint 2020. március 8-án érkezett haza az olaszországi Dél-Tirolból.
„Üdülésem helyszíne előzetes tájékozódásom alapján nem tartozott a koronavírus által veszélyeztetett területek közé, és ezt számos forrás megerősítette számomra.”
Csakhogy van itt egy kis bibi! Hiszen Dr. Rovó László rektor aláírásával 2020. február 26-án kiment egy egyetemi körlevél, ami a következőket is tartalmazta:
Szegedi Tudományegyetem - IKT/5-655/2020. 1/2020 (II.26) sz. rektori-kancellári körlevél a koronavírus fertőzés terjedésével összefüggő intézkedésekről.
Ezek az olasz tartományok éppen körbefogják Dél-Tirolt, vagyis egy kis járványügyi (epidemiológiai) tudással felvértezve már eléggé gyanakodnia kellett volna a rektornak. Főleg akkor, ha 2020.02.25-én elolvassa például a Magyar Nemzet online hírét az ausztriai Tirolról.
A körlevélben másról is rendelkezett a kancellárral egyetemben:
Szegedi Tudományegyetem - IKT/5-655/2020. 1/2020 (II.26) sz. rektori-kancellári körlevél a koronavírus fertőzés terjedésével összefüggő intézkedésekről.
Egyértelmű, hogy a rektor tettével jelentősen csorbította az egyetem jó hírnevét, egyértelmű, hogy belső, szervezeti válságot is okozott, hiszen több vezetővel és munkatárssal is kapcsolatban volt. A fertőzöttség gyanúja miatt több mint 120 laboratóriumi mintavételt végeztek el, tájékoztatta a közvéleményt Müller Cecília országos tisztifőorvos.
Azonban sajnos az is egyértelmű, hogy az orvosprofesszor elkövetett egy helyrehozhatatlan hibát. Akkor, amikor az ország – egy soha nem tapasztalt – helyzetben megpróbálja túlélni a világjárványt, éppen akkor tettével a magyar egészségügybe vetett hitet rombolja. Felelőtlenségének ez az üzenete: Ha már egy professzor is ilyen nemtörődöm, mennyire bízhatunk meg a többi egészségügyi szakemberben?
A rektor nemcsak magát, egyetemét, de szakmáját is hitelteleníti meggondolatlan tettével. Így ez a személyes, majd intézményi krízis ragályos lehet az egészségügyi hivatás jó hírnevére is, ezért kellene megállítani a további károkozást, de a rektor közleménye ebben nem segít. Még elnézést sem kért.
