DAJCSTOMI ÉS A TWITTER
Véleményszabadság van. Mindenkinek lehet véleménye az USA helyettes külügyi államtitkár állításairól. Még Dajcs Tominak is. Lehet, csak ne hozza nyilvánosságra, mert hazánk és a magyar állampolgárok jó hírnevét rombolja nemzetközi szinten. Pontosabban: hazánk, az ebben a hazában élő emberek, Pártja és Kormánya hírnevét. És miért, mert – sokak véleményével ellentétben – a Twitteren írt bejegyzések bizony-bizony a közbeszéd részei lehetnek. Ettől a ponttól kezdve pedig ez már PR.
Sokan az állítják, hogy a Twitter nem egy „köznapló”, a Twitter lényege a spontán őszinteség, stb. és az ott megjelenő csiripek (bejegyzések) nem a nagy nyilvánosságnak szánt akciók. El kell oszlatnunk ezt a tévedést. Vannak sokan, akik a legfrissebb, legmenőbb, legtrendibb közösségi médiumokat használják, mégsem tudják, hogy itt sincs már igazán magán-diskurzus. Minden, ami bekerül a médiába, az már a közbeszéd része. Hiába twitterez valaki bőszen, ha két másodperc múlva az egyik online hírportál is leközli a bejegyzést, így az azonnal a közbeszéd részévé válik. Sokan próbálkoztak azzal, hogy szalonképtelen kijelentéseiket az „írói munkásságuk” részeként állítsák be. Ugye, emlékszünk ilyenekre? Arra is emlékezhetünk, hogy egyes politikusok hazánk eldugott falvait járva jóval radikálisabban fogalmazták meg nézeteiket, mint az országos médiumokban szerepelve, és amikor mindez kitudódott, mert mégiscsak ott volt a helyi vagy a megyei lap munkatársa, és néhány nappal később országos botrány lett belőle, akkor azzal védekezett, hogy csak szűk körnek mondta. Ugye, emlékszünk ilyenekre. Eljött az internet és az online média korszaka, amikor bárhol megjelenő, bármilyen megnyilatkozás a médiát tematizáló hír lehet. Ez történt most Deutsch Tamás EP képviselővel. Twitter bejegyzése – ráadásul nem először – tematizálta a magyar online sajtót.
Mi történt kommunikációs szempontból? Deutsch Tamás magyar EP képviselő megalázó stílusban beszélt Magyarország és a Magyar Kormány szövetségesének egyik magas rangú kormánytisztviselőjéről. Itt nem arról van szó, hogy ezután majd az USA elnökének adminisztrációja megtorolja mindezt. Nem, erről egyáltalán nincs szó. Arról viszont igen, hogy nemzetközi reputációnk, vagyis hazánk jó hírneve egyre csökken. Ezért kellene néha nagyobb gondot fordítani a PR-ra is.