Beszédírók

kommunikáció - retorika - pr

Nem doktor Schmitt Pál a sajtóközlemény szerint

2012. március 27. 14:27 - beszédírók

A bizottság hivatalos sajtóközleménye nem nevezi doktornak a köztársasági elnököt

 
Megint a sorok közt kell olvasni. A dr. Schmitt Pál ügyét vizsgáló Tényfeltáró Bizottság jelentéséről a Semmelweis Egyetem rektora, Dr. Tulassay Tivadar professzor hivatalos sajtóközleményt adott ki, melynek eredeti dokumentumát fotókópiában közli az index. Ezen dokumentum alapján a köztársasági elnök nem doktor.
 
Dr. Tulassay Tivadar így fogalmaz:
 
A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán Schmitt Pál ún. kisdoktori értekezésével kapcsolatban létrehozott Tényfeltáró Bizottság befejezte munkáját.”
 
Dr. Tulassay professzor a hivatalos sajtóközleményben a köztársasági elnök neve elé nem biggyesztette oda a doktori fokozatot jelző „dr.” rövidítést. A közleményben a köztársasági elnökön kívül még 6 db név szerepel, mindegyik doktor megjelöléssel. Ez így hogy???

 

3 komment

Válságkommunikáció Schmitt Pál módra

2012. január 12. 10:27 - beszédírók

A köztársasági elnök és hivatala a legnagyobb válságát éli ezekben az órákban. Az elnököt a HVG.hu plágium vádjával illeti, s mindezt igen erőteljes bizonyítékokkal támasztja alá. A vád nem kisebb, minthogy az 1992-ben készült doktori disszertáció többsége egy bolgár sportkutató és -diplomata, Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Az alábbiakban ezen válsághelyzet eddigi kommunikációs kezelését vizsgáljuk.

 

A vád súlya

Amennyiben igaz a HVG.hu vádja – erre vonatkozóan igen meggyőző dokumentumokat mutatott be a médium –, akkor olyan helyzetben van  Magyarország elnöke, mely az elnöki és személyes tekintélyének a végét jelenti. Egy doktori disszertáció plágiuma egyrészt szellemi lopás, másrészt a doktori cím illetéktelen használata. Ez önmagában megsemmisítő erejű az elkövető személyére nézve. A Köztársasági Elnöki Hivatalt pedig ennek a morális és jogi tarthatatlansága lehetetleníti el. Gondoljunk csak bele, hogy Magyarországon a köztársasági elnök nevezi ki egyetemi tanárrá az egyetemi oktatókat, a plágiumvád bebizonyosodása után Schmitt Pál mennyire vehető komolyan közjogi értelemben, arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi porondon milyen reputációt tud ezek után kölcsönözni hazánknak?

 

Megtett kommunikációs lépések

Az MTI híre szerint >>A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) a leghatározottabban visszautasítja, hogy a hvg.hu portál plágium elkövetésével gyanúsította meg az államfőt. A KEH az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében felidézi, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben készített Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése címmel egyetemi doktori értekezést.

Mint írják, "a hiánypótló munkát" történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték. "Annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt" - tették hozzá, megjegyezve, hogy "a dolgozat minősítése önmagáért beszél".
Kitérnek arra is, hogy Schmitt Pál, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 1983 óta tagja, az értékezése forrásaként is megjelölt Nikolaj Georgiev neves sporttörténészt személyesen, jól ismerte. Kutatásaik során több résztéma megtárgyalása során együttműködtek. "A két munka legfontosabb alapforrásai a NOB ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai" - olvasható a KEH kommünikéjében.
Úgy fogalmaznak: "A fentiek alapján a Köztársasági Elnöki Hivatal a cikkben megjelent plágium gyanúját a leghatározottabban visszautasítja."<< (MTI, 2012. január 11., szerda 20:15)

A Köztársasági Elnöki Hivatal által kiadott közlemény nem található meg Magyarország Köztársasági Elnöke hivatalos weblap „közlemények, levelek” menüpont alatt (azóta ezt pótolták), sem máshol. Így tehát az MTI által kiadott szövegre támaszkodhatunk. A szöveg alapján a vádat a hivatal nem cáfolta, csak a leghatározottabban visszautasította. Ez a két fogalom nem ugyanaz.

 Nézzük a hivatal érveit.

 Azért nem plágium, mert:

1) hiánypótló munka;

2) történészprofesszorok bírálták;

3) a forrásként megjelölt Nikolaj Georgiev neves sporttörténészt személyesen, jól ismerte;

4) Együttműködtek több résztéma megtárgyalása során;

5) A két munka legfontosabb alapforrásai a NOB ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai.

 

Mindezek legfeljebb azt támaszthatnák alá, hogy Nikolaj Georgiev és Schmitt Pál társszerzők. Azonban sem Schmitt Pál, sem Nikolaj Georgiev nem tüntette fel a másikat társszerzőként. Mivel Nikolaj Georgiev műve hamarabb jelent meg, és eddigi ismereteink szerint sikeres szerzői jogi lépést Schmitt Pál nem tett annak érdekében, hogy elismerjék társszerzőnek, ezért a Hivatal védekezése – finoman szólva is – igen megkérdőjelezhető.

 (Ezen írás megjelenése után a hvg.hu interjút közölt Georgiev lányával, aki tagadta  Schmitt Pál társszerzőségét.)

A megoldás

A fentiek figyelembevételével a köztársasági elnök és hivatala a legnagyobb válságát éli ezekben az órákban. Mi lehet a teendő kommunikációs szempontból? A válságkommunikáció egyik alapvetése, hogy: ne hazudj! A válság kirobbanását előidéző eseményt el kell ismerni és a kármentésre kell koncentrálni.

Amennyiben bebizonyosodik a vád (persze a Hivatal szakemberei már most tudják a pontos igazságot), akkor az elnök személye menthetetlen. Ugyanakkor a Köztársasági Elnök intézménye még menthető. Mindent meg kell tenni a Hivatal szakembereinek – a nemzet reputációja érdekében -, hogy nagyon kicsit sérüljön csak az elnöki intézmény és a hivatal. Ennek egyetlen módja van. Rá kell venni Schmitt Pált, hogy mondjon le.

96 komment

Az új miniszterelnök: Fellegi Tamás?

2012. január 06. 09:49 - beszédírók

Egy lehetséges kormányfőváltás előkészítésének kommunikációs elemzése

 
Fellegi Tamás 2011. december 8-a óta több olyan fontos aktivitásba kezdett, ami kommunikációs szempontból tudatos politikai építkezést mutatott. Ezen cselekvések, kommunikációs tettek – az alábbi elemzésünk szerint – értelmezhetők úgy, melyek előkészítik a kormányfőváltást. Pontosabban: Fellegi Tamás miniszterelnöki pozícionálása megkezdődött. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy valóban ő lesz az új miniszterelnök, amennyiben lesz csere. Ebben az elemzésünkben arra akarunk rámutatni, hogy megtörténtek olyan tudatos kommunikációs aktivitások, melyek értelmezhetők egy miniszterelnökké válás folyamat kezdetének.
 
Elemzésünk nem kíván politikai értelmezést nyújtani. Nem foglal állást a folyamatról politikai értelemben. Számunkra ezen folyamat érdekességét az adja, hogy egyes kommunikációs aktivitások összessége értelmezhető-e tudatos miniszterelnöki építkezésnek.
 
 
1) A lemondás tudatos kommunikációs tett – oppozícióban a miniszterelnökkel
 
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2011. december 8-án a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta: szerdán felvetette a miniszterelnöknek, hogy kezdeményezze a köztársasági elnöknél felmentését. Ugyanezen a sajtótájékoztatón Giró-Szász András kormányszóvivő a miniszteri poszt utódlásáról feltett kérdésre válaszolva elmondta: Orbán Viktor hazatérése után személyesen konzultál Fellegi Tamással, és megvitatják a lemondás szakmai érveit. A miniszterelnök hozza meg a döntést, és amennyiben elfogadja a miniszter lemondását, határoz az utódlásról is. (MTI, 2011. 12. 08., csütörtök, 11:01.) Ez a bejelentés akkor történt, amikor Orbán Viktor miniszterelnök nem tartózkodott Magyarországon, sőt szerdán az Európai Néppárt marseille-i kongresszusán volt, ahol délután felszólalt, valamint kétoldalú megbeszélést folytatott Jyrki Katainen finn miniszterelnökkel. (MTI, 2011. 12. 07., szerda, 18:44) Szijjártó Péter Marseille-ben, az Európai Néppárt kongresszusának helyszínén magyar újságíróknak elmondta: „Fellegi Tamás valóban beszélt Orbán Viktorral, aki érti a nemzeti fejlesztési miniszter által felvetett szempontokat. Orbán Viktor a tervek szerint péntek éjjel tér haza Budapestre, így a hét végén személyesen is egyeztet a tárcavezetővel, és ezután a lehető leghamarabb meghozza a szükséges döntéseket” (MTI, 2011.12.08., csütörtök, 11:56) Ez azt jelenti, hogy Fellegi szerdán csak nagyon vázlatosan tájékoztathatta a kormányfőt, mert a lemondást illetően a kormányzati kommunikáció nem volt egyértelmű. Ezt támasztja alá a Népszabadság online tudósítása is: „Nem tudok róla, hogy felajánlotta volna lemondását – mondta Orbán Viktor a Fellegi Tamás fejlesztési miniszter lemondására vonatkozó kérdésről. Hozzátette: – Arról tudok, hogy felajánlotta azt, hogy elvégzi a tárgyalások irányítását a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).” . A kommunikációs helyzet különlegességét nyilatkozatával a miniszterelnök szóvivője is csak megerősítette. 
 
Kommunikációs szempontból felmerül kérdésként, hogy Fellegi Tamás miért nem várta meg a hazatérő miniszterelnököt, hogy vele együtt egy sajtótájékoztatón jelentse be a miniszteri váltást. Ez sokkal szerencsésebb opció lett volna kommunikációs szempontból, mert egyszerre jelenthették volna be a távozás tényét, az új pozíció megjelölését, esetlegesen az új miniszter személyének is a nyilvánosságra hozatalát. Fellegi Tamás azonban nem ezen lehetőség mellett döntött. Így kezdeményező kommunikációs aktivitása még a miniszterelnököt is passzivitásba taszította, egyben kész tények elé állítva a kormány felelős vezetőjét.
 
Mindez azt erősíti, hogy Fellegi Tamás lemondását tudatosan időzítette erre a napra. Márpedig itt az időzítés ténye önmagában kommunikációs tett. Ez az üzenet azt jelenti, hogy Fellegi ikonikus erővel jelezte a belpolitikai szereplők és a külföld számára, hogy megkezdi egyértelmű elrugaszkodását a kormányzat legbelsőbb köreitől. Mindezt csak felértékeli, hogy a lemondását követő nap hajnalán a miniszterelnök nagyon kínos nemzetközi helyzetbe került,amikor is 2011. december 9-én az EU-csúcstalálkozónaz eredeti hírek szerint Magyarország és Nagy-Britannia ellenállásán bukott el a francia-német javaslat. A határozott magyar elutasításról Nicolas Sarkozy francia államfő számolt be a hajnalba nyúló tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján – adta hírül az Index. Az is kiderült, hogy hajnalban még határozott elutasításról szóltak a hírek, délelőtt már azt erősítették meg, hogy inkább a parlamentre bízná a döntést a miniszterelnök. A kommunikációs zűrzavar nemcsak belföldön, de a teljes nemzetközi színtéren is egyértelművé – és ezzel egyidejűleg kínossá – vált.
Ugyanakkor Fellegi az egy nappal hamarabbi lemondása miatt nem került, nem kerülhetett kínos helyzetbe, így megőrizve hitelességét.
 
 
 
2) Különleges pozíció - az ország képviseletében
 
Orbán Viktor december 12-én jelentette be, hogy tárca nélküli miniszterként fogja irányítani Fellegi Tamás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folyó tárgyalásokat. (MTI, 2011. 12. 12., hétfő, 12:38). Egyértelművé vált tehát, hogy Fellegi kulcspozícióban marad. Sőt bizonyos értelemben főtárgyalóként a külföld előtt nemcsak a magyar kormányt, de az országot is megjeleníti. Bár tárgyalási mandátuma teljesen kötött volt, – ezt bizonyítja Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Bizottság közötti konzultáció megszakadása (MTI, 2011. december 16., péntek 18:24), – mégis elindult egy olyan folyamat, mely egyre jobban látványossá tette Matolcsy Györgytől és a miniszterelnöktől való távolodását. Ennek jeleként egyre világosabbá és egyértelműbbé vált az, hogy nyilatkozatai sokkal visszafogottabbak lettek a többi kormányzati kommunikátornál. A folyamat betetőződéseként egyértelműen szembenálló kommunikációs pozíciót foglalt el Fellegi 2012. január 5-én például Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával szemben, aki 2012. január 4-én azt nyilatkozta a Wall Street Journal-nak, hogy a kormánynak van terve arra az esetre, ha nem születik megállapodás egy új biztonsági hálóról. Nem lenne tragédia – mondta arra az esetre, ha nem jönne létre új IMF-megállapodás.
 
Fellegi ezzel szemben 2012. január 5-én sajtótájékoztatóján kifejtette, a kormány határozott szándéka, hogy minél gyorsabb megállapodást érjen el. A tárca nélküli miniszter többször megismételte: a kormány világossá tette, hogy kész feltételek nélkül leülni tárgyalni, és mindenről tárgyalni. Hozzátette: a kormány kész a kompromisszumra az IMF-EU megállapodás lehetséges formájáról. Mandátuma szerint tárgyalhat készenléti hitelről – mondta, hozzátéve, hogy ez soha nem volt kérdés. (MTI, 2012. 01. 05., csütörtök, 11:42) Mindezek a szavak természetesen egyrészről a teljes kapitulációt is jelenthetik, vagyis az eddigi álláspont feladását, ugyanakkor nagyon fontos, hogy mindezt ki mondja! Az a személy, aki tárgyalni fog az „élet-halál” kérdéséről. Ez a nyilatkozat meg is állította a forint mélyrepülését. Már ez is lehetne jelzés értékű Fellegi reputációjával kapcsolatban, azonban van egy nagyon fontos mondat, mely a sajtótájékoztatón elhangzott. Fellegi Tamás nyilvánvalóvá tette különleges státuszát: >> „… Bízunk benne, hogy ennek apropóján, az IMF-nél előrelépés lesz a tárgyalások idejét illetően is" – jelezte Fellegi, közölve, hogy ő a tárgyalásokra kizárólagos joggal felhatalmazott miniszter, ezért az ő véleménye a mértékadó, amikor kormányzati álláspont születik.<< (MTI, 2012. 01. 05., csütörtök, 11:42). Ez egy fontos különbségtétel, mert Fellegi önmagát pozícionálja különleges státuszúnak.
 
 
3) Kommunikációs aktivitások a miniszterelnöki székért
 
A jelenlegi helyzet egyre nyomasztóbb a miniszterelnök számára. Erőteljes külpolitikai nyomás alatt és a gazdasági összeomlás előtt álló ország kormányfőjeként hátrányosabb kommunikációs pozíciót foglal el, mint a külpolitika és a nemzetközi pénzügyi világ igen fontos szereplőivel hivatalosan kapcsolatot tartó tárcanélküli miniszter. Fellegi Tamás elmúlt egy hónapos működésével elérte, hogy január 5-én csak az ő nyilatkozata állította meg a forint mélyrepülését. Ez számára valóságos kommunikációs siker. A 2011. december 8-i kommunikációs elrugaszkodás, az eddigi visszafogottabb kommunikációs attitűd, valamint a forintot stabilizáló megszólalása megerősítette.  Fellegi Tamás főtárgyalóként mind az IMF, mind az EU-s tárgyalások során könnyen kommunikálhatja magáról a kompromisszumokra hajlandó, az európai normákat elfogadó, a gazdasági folyamatokat értő, jövendő magyar miniszterelnök imázsát, vagyis azt, hogy van alternatíva a jobb oldalon, a kétharmados többség megtartásával. Mindez talán Barrosonak, Merkelnek és Sarkozy-nek is jól elmagyarázható alternatíva lehetne. 
Szólj hozzá!

Az MTV igazából ellenzéki!

2012. január 05. 12:19 - beszédírók

 „Ily ellenséges törekvésű kormányzatra van-e továbbra is szükség?”

-MTV-M2, 2012.01.04.
 
A Magyar Televízió az utóbbi időben nem számít túl hiteles hírforrásnak, hol kitakarnak, hol levágnak valamit, hol elfelejtenek beszámolni valamiről, vagy csak egyszerűen nem érnek oda időben. De örömteli, hogy legalább a klasszikusokat nem cenzúrázzák – még. Legalábbis erre utal az, hogy a címben szereplő mondat elhangozhatott az M2 csatornán 2012. január 4-én. A Petőfi című magyar tévéfilmsorozat 3. részében Perczel Mórt idézték szó szerint, aki nem félt kritikával élni a regnáló kormánnyal szemben.
 
Bár az is lehetséges, hogy az MTV igazából ellenzéki, csak a létező szocializmus alatti (értsd '89 előtti!) kommunikációs technikát használja. Olyan idézeteket keres, melyek áthallásra adhatnak okot. Ezzel a mai kormányhatalomról állít ki negatív képet:
Perczel Móric felszólalásának ismertetése:
„Vajon ily semmire sem alkalmatos, ily ellenséges törekvésű, ily ravasz, tunya kormányzatra, mely az ország éltető nedvét kiszívja, és ezt kizsákmányolja, és kötelességét mégsem akarja teljesíteni, van-e továbbra is szükség? Lehet-e, kell-e az ilyet tisztelni, becsülni? …
De Isten neki eljön majd a számolási, lakolási ideje, midőn nem egy pár százezer nemes követelte, a tízmillió nép fog elégtételt követelni szenvedéseiért. És akkor ellenségeink kesereghetnek majd ostobaságukon!”

 

A filmsorozat a köztévé honlapján is megtalálható (22:30):

http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/08/24/15/Petofi_3_resz_Sors_nyiss_nekem_tert.aspx

1 komment
Címkék: mtv m2 mór percel

MOST MÚLIK PONTOSAN – GAME OVER

2011. szeptember 05. 06:22 - beszédírók

 

MEGSZŰNT A REGIONÁLIS TELEVÍZIÓZÁS HAZÁNKBAN

 
A nézők csak a műsorújságokból értesülhettek
 
Mától sem regionális híradót, sem magazint nem gyártanak Magyarországon. Mindez azért megdöbbentő, mert a nyilvánosság olyan szintje tűnik el, amely a vidéket képviselte nem pesti sztereotípiák alapján. A regionális stúdiókból indult az országos ismertség felé például Erős Antónia – RTL Klub (MTV Pécs), Bakos Piroska – a magyar EU elnökségi időszak egyik szóvivője (MTV Sopron) Banner Géza – Duna TV (MTV Szeged), Kálmán Olga – ATV (MTV Szombathely), Gulyás István – MTV (MTV Miskolc), Kozári Réka – MTV (MTV Debrecen), vagy éppen Élő Gábor – MTI (MTV Pécs). És ők csak az ismertebb arcok…
 
A megszűnés tényéről a nol.hu szombaton számolt be, amit a szegedkurir.hu még aznap megerősített és néhány további pikáns információt is közölt a témában.
 
A regionális műsorok vidéken készültek a vidékieknek. Pontosabban helyben, a helyi lakosságnak. Ezeket a műsorokat az MTV már több mint 10 éve folyamatosan mostohán kezelte. A regionális magazinokat például olyan lehetetlen időben tűzte műsorra (kora délután), amikor a lehető legkisebb volt a nézőszám. Hasonlóan humoros volt a regionális híradók helyzete is, hiszen a reggel 6 óra körüli kezdést leszámítva a többi időpont megint a kevésbé nézőbarát kategóriába tartozott (dél és délutáni időpontok).
 
Persze szavak szintjén az MTV politikának megfelelni kívánó vezetése, valamint minden politikai párt hitet tett a regionális televíziózás mellett, a gyakorlatban azonban pont az ellenkezőjét lépték meg és most pedig ezt be is teljesítették.
 
 Három dolog miatt visszafordíthatatlan értékvesztéssel járó bűn, hogy a regionális televíziózás megszűnt.
 
Egyrészt a nyilvánosság olyan szintje veszik el, amely több volt egy-egy település nyilvánosságánál, hiszen a körzeti stúdiók régiós hírekben tudtak egy-egy tájegységet és gazdasági térséget integrálni. Ezeket a televíziós adásokat a regionális hírérték alapján szerkesztették (terjedelem, feldolgozási mód, stb.). Éppen ezért ilyen anyagokat sem az országos tévécsatornák, sem a helyi televíziók nem fognak már készíteni. Pedig a regionális hírek sokszor közelebb állnak a nézőkhöz, mint az országos események. Például egy békéscsabai polgár sokkal inkább magának érzi a gyulai vagy a szegedi eseményeket, mint a budapesti vagy soproni történéseket.
 
Másrészt a regionális nyilvánosság kérdéséhez kapcsolódik az a hihetetlen nagyságú archív anyag, mely az elmúlt több mint negyed évszázadban a vidék Magyarországát dokumentálta. Igen, nagyon sok dokumentumfilm készült és lappang a körzeti stúdiókban. Legtöbbször ezek a filmek nem is kerültek országos adásba. Most azonban megszűnik a magyar vidék részletes dokumentálása. Mindez a nemzeti emlékezet elleni főbenjáró bűn.
 
Harmadrészt nem szabad elfelejteni a regionális televíziózás országos hatását sem. Hiszen ezek a szakmai műhelyek szakember-utánpótlásban az élen jártak. Csak néhány név a mai országos médiumok arcai, meghatározó televíziósai közül:
Erős Antónia, Élő Gábor (MTV Pécs), Banner Géza, Exterde Tibor, Mucsányi János, Pikó András, Zöldhegyi Katalin (MTV Szeged), Kálmán Olga (MTV Szombathely), Gulyás István (MTV Miskolc), Kozári Réka (MTV Debrecen), Bakos Piroska (MTV Sopron).
 
1996-ban még volt mit ünnepelni ezzel a kiadvánnyal 
 
Sok további szerkesztő, gyártásvezető, operatőr, vágó, rendező található az országos televíziótársaságok szerkesztőségi szobáinak íróasztalai, kamerái vagy vezérlőpultjai mögött, akik a regionális televíziókból indultak.

Mától tehát a vidék, az a vidék, ami egyébként az ország lakosságának jóval több mint kétharmadát teszi ki, regionális közszolgálati adás nélkül marad.

Jellemző a helyzetre, hogy a legutolsó hírműsorban egyedül csak Sopronban utaltak (9:00-nál) arra a nem melléles hírértékkel bíró történésre, hogy megszűnt a regionális híradó és a magazin.
 
Soproni Regionális Híradó 2011. szeptember 2.  - 16:19
 
Bartal Tímea felelős szerkesztő, műsorvezető:

 „És ez volt a Nyugat-magyarországi Híradó Sopronból. Munkatársaim nevében is köszönöm, hogy 11 éven keresztül megtiszteltek figyelmükkel. Viszontlátásra!”

A felhasznált logók forrása: mtv.hu

 

44 komment
süti beállítások módosítása